Biztos Kezdet címkével jelölt bejegyzések

Szolgáltatás kiterjesztése mikrotérségre 8 település bevonásával

Helyzetkép

Teklafalu településen a Biztos Kezdet Gyerekház 2010. április 1-én indult pályázati támogatással a kisgyermekes családok megsegítésére, a szülői szerep megerősítésére, a gyermeki képességek kibontakoztatására. A falu népessége akkor 343 fő volt. Az évek során a népesség csökkenésével (290 fő) és a rendszeresen járó gyerekek óvodába kerülésével csökkent a ház látogatottsága. A kötelező óvodáztatással még inkább veszélyben éreztük a ház fennmaradását. Egy havi teamen fogalmazódott meg bennünk az ősz folyamán, hogy valamit tennünk kell, további családok bevonására van szükség. A mikrotérségünk 9 hátrányos helyzetű kistelepülésből áll, nagyrészt hátrányos helyzetű családokkal. Azt tapasztaltuk, hogy a családok nem ismerik a gyerekházat, gyakran még a létezéséről se tudnak.

Célcsoport

Mikrotérségünk 9 faluból áll. Egy település januárban csatlakozott, 23 km távolságra van a gyerekháztól. Ők jelezték, hogy tetszik nekik a kezdeményezés, de sajnos nem tudnak részt venni.
Települések neve és népessége a KSH 2014.01.01. adatok alapján, 0-3 éves gyerekek száma, távolsága Teklafalutól:
Teklafalu 290 fő 0-3 éves gyerek száma:13 fő
Kétújfalu 703 fő 0-3 éves gyerek száma:15 fő, távolság: 2 km
Endrőc 360 fő 0-3 éves gyerek száma: 6 fő, távolság: 5 km
Szörény 70 fő 0-3 éves gyerek száma:1 fő, távolság: 5 km
Zádor 318 fő 0-3 éves gyerek száma: 13 fő, távolság: 7 km
Bürüs 71 fő 0-3 éves gyerek száma:3 fő, távolság: 7 km
Várad 115 fő 0-3 éves gyerek száma:3 fő, távolság: 5 km
Gyöngyösmelléken jól működő közösségi ház van, ahol a 0-3 éves korosztályt nevelő családok számára rendszeresen igénybe vehető BK. Távolság: 5 km

Cél

Az a célunk, hogy a mikrotérségben élő családoknak lehetőséget biztosítsunk arra, hogy gyermekeikkel bekapcsolódjanak a gyerekház életébe, ezzel segítve gyermekük fejlődését, közösségbe való beilleszkedését és célunk még a szülői kompetenciák megerősítése, ezzel segítve a szülő-gyermek kapcsolatot.

Tevékenység

2014. októberében fogalmazódott meg bennünk, hogy a térségben élő családok behordását szeretnénk megvalósítani. A település védőnőjétől kértünk segítséget, hogy falvanként gyűjtse össze a 0-3 éves gyerekeket. Ez a lista meglepetés volt, hiszen nem gondoltuk, hogy ennyi gyermek érintett. (54 gyermek+ Gyöngyösmellék) Kiemelném, hogy a települések mindössze 2 és 7 km közötti távolságban vannak!
Első lépésnek egy kibővített team megszervezését láttuk a legfontosabbnak, ahol bemutathatjuk a ház munkáját a polgármestereknek. A gyerekház mentorának közreműködésével, a helyi polgármesterrel is megosztottuk kezdeményezésünket, aki teljes mértékben támogatott minket. Megbeszélte a polgármesterekkel a team időpontját, majd erről hivatalos meghívót is kaptak. Meghívottak listáján szerepelt a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa, a védőnő, az óvodavezető és a gyerekház fejlesztő pedagógusa.
2015. február 4-én került sor a megbeszélésre. A polgármester köszöntője és tájékoztatása után a település előző polgármestere (aki jelenleg a mikrotérség központjának, Kétújfalunak a polgármestere) mesélt a ház létrejöttéről, történetéről. Elmondta, hogy miért érezte fontosnak döntéshozóként, hogy egy ilyen szolgáltatás legyen a településen. Bemutatásra került a gyerekház története, szakmai munkája. Tájékoztattuk a jelen lévő polgármestereket, hogy mi a gyerekház célja és feladata és felajánlottuk a lehetőséget, hogy az Ő településükről is fogadjuk a családokat, amennyiben megoldják a családok behordását.
Minden falu vezetője jelezte, hogy támogat minket és rendelkezésünkre bocsátja falubuszt előzetes egyeztetés után. További segítségként felajánlották, hogy ha szükséges vásárolnak gyereküléseket is.
A következő héten egyeztettük a polgármesterekkel, hogy melyik nap legyen településüknek a nyílt nap, mikor tudják biztosítani a falubuszt. Február 16-án a védőnővel és a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársával egyeztettük az időpontokat illetve elosztották egymás között a családokat. Családlátogatások folyamán beszéltek gyerekházunkról és a nyílt napokról, valamint telefonos elérhetőséget kértek tőlük. A nyílt napokról minden család meghívót is kapott.
Minden nyílt nap előtt egyeztettünk telefonon a családokkal, hogy részt kívánnak-e venni, és ha igen mikor és hol tudnak buszra szállni. Heti rendszerességgel azonos napon és időpontban indulnak a falubuszok a településekről, és minden esetben előző napon felhívjuk a családokat telefonon, hogy megerősítsük őket, illetve ha valami oknál fogva nem tudnak jönni, jelezni tudják.

Eredmények

A nyílt napok látogatottsága falvanként:
Kétújfalu: 5 gyerek és édesanyja, illetve egy gyermeknél édesapa is jelen volt.
Endrőc: 4 gyerek és édesanyja
Szörény: 1 gyerek és édesanyja
Zádor : 2 gyerek és édesanyja
Bürüs: Sajnos betegség miatt nem jöttek.
Várad: 3 gyerek és édesanyja, illetve egy gyermeknél édesapa is jelen volt.
Ennek a rövid időszaknak az a tapasztalata, hogy akik eljöttek, jól érezték magukat, szülők és gyerekek egyaránt. A hét négy első napján 2-2 településről hozzák a családokat. Előfordult már az is, hogy 1-1 édesanya összefogott és autóval elhozatták magukat, hogy ne csak hetente egyszer tudjanak jönni. Azt a visszajelzést kaptuk, hogy már ilyen rövid idő alatt is tapasztalható az, hogy erősíti a mikrotérségben lévő települések együttműködését. Újszerűnek gondoljuk kezdeményezésünket, mert ezzel lépést tettünk, hogy a gyerekházunk hosszútávon is hatékonyan működhessen a családok és a közösség támogatására.

Konyhakert művelése a gyerekházban

Helyzetkép

Heves megyében az Észak-Magyarországi Régióban helyezkedik el Tarnabod. Közel 800 lakosú, hátrányos helyzetű, 95 %-ban roma emberek lakta település.
Tarnabodon 2004 óta működik a Befogadó Falu program, melynek keretén belül lakás nélkül maradt vidéki, illetve helyi embereknek biztosított a Magyar Máltai Szeretetszolgálat az Önkormányzattal közösen ingatlanokat. A Szeretetszolgálat tulajdonában lévő lakásokba költöztek be a családok, azt rendbe tartva, vállalták, hogy gazdálkodnak, gyermekeiket járatják a gyerekintézményekbe.
Jelenleg a település aktív korú lakosságának 80 %-a foglalkoztatottként dolgozik valamilyen foglalkoztatásban, (közmunkaprogram, Máltás Intézmények, programok). Hátrányt jelent a foglalkoztatásban az alacsony iskolai végzettség is, hiszen a foglalkoztatók nagy része végzett szakmunkásokat vagy középfokú végzettségű embereket keres.
A településen az óvoda és az iskola 2011. szeptembertől a Máltai Szeretetszolgálat működtetésében van, mely intézmény szoros együttműködést ápol Biztos Kezdet gyerekházunkkal, hiszen családjaink ugyanazok. A település 40 %-a gyermek, a családok nagy többségében 3 fő feletti gyermeklétszámok vannak.
Tarnabod földrajzi adottsága jó, termékeny földek vannak a településen. Az 1980-as években az emberek nagy többsége gazdálkodással, mezőgazdasággal foglalkozott. A fiatal családok nagyszülei megművelték kertjeiket, konyhakerti, ill. más hasznosítható növényeket termeltek benne. Az idősek emberek, nagyszülők kihalása után a fiatalok már nem nagyon foglalkoztak a kertekkel, inkább megvásárolták az étkezéshez szükséges termékeket. A későbbi szociális helyzetben sokan már nem tudták megvásárolni a piacon a háztáji növényeket, ezért egymást ösztönözve újból kertművelésbe kezdtek. Kell azonban egy motiváló erő, ami több családot megmozgat. Gyerekházunk munkatársai helyi emberek, az ő családjuk ősidők óta kertműveléssel, gazdálkodással foglalkozott, ezt látták, ezt tanulták otthon. Szerettük volna, ha a gyerekházunkba fiatal szüleink is elsajátítják a jó példát, amely pozitív hatással lehet a családok gazdálkodására.

Célcsoport

Célcsoportunk: gyerekházas szülők és családok.
Évről-évre bővül körük. 10-15 rendszeresen járó családunk van, akik teljes mértékben részt vesznek a gyerekház életében, mindennapjaiban. Vannak olyan családjaink, akikkel folyamatos a kapcsolatunk, közösségi programjainkra, rendezvényeinkre ellátogatnak és maximálisan bevonhatók a tevékenységekbe.

Cél

Tarnabod életében, visszatekintve a régi időkre, kulcsfontosságú szerepet játszott a gazdálkodás, kertművelés. Szeretnénk, ha ez a tevékenység generációkra átörökítve megmaradna, és a fiatal családok is átéreznék fontosságát.
Ez a program tükrözi az önfenntartó gazdálkodás lényegét, azt, hogy saját magamnak megtermelem a javakat és eltartom a családomat. Fontos, hogy a motiváció ismerős családok köréből történjen, az ösztönzés a ráhatás motiváló erő. A gyermek életmódjának, étkezési szokásainak kialakításában kulcsfontosságú szerepet játszanak a felnőttek, a szülő viselkedése minta, a gyermek ezt veszi át, ezt utánozza.
Cél, hogy a programban résztvevők értsék a táplálkozás egészségre gyakorolt hatását, az egészséges táplálkozás szerepét a betegségek megjelenésében. A gyerekek és családtagjaik életkoruknak megfelelő szinten ismerjék és személyes egészségük megőrzése érdekében alkalmazzák az egészséges táplálkozás alapelveit. Lássák, hogy a saját háztáji kertben megtermelt növények, ha megfelelően vannak gondozva, az egészséges táplálkozás körébe tartoznak.

Tevékenység

Gyermekházunk helyi adottsága lehetővé tette, hogy az épülethez tartozó kertben egy konyhakertet alakítsunk ki, ahol a gyerekházba járó szülők és gyermekek már tavasztól kezdődően, a betakarításig zöldséget, gyümölcsöt termeljen. Mivel nem volt olyan nagy területünk, ezért kis parcellákban, de több fajta növényt ültettünk a szülőkkel és gyerekekkel közösen: zöldséget, sárgarépát, krumplit, hagymát, salátát, foghagymát, paprikát, uborkát, paradicsomot, főzőtököt, sóskát, stb. A magvak nagytöbbségét a családok hozták, kapták vagy vásárolták, kis mennyiséget a gyerekház is biztosított számukra. Általában délutáni foglalkozás keretén belül műveltük a kertet, de ha az idő engedte és a növény megkívánta, sokszor a gyerekekkel mentünk a kertbe ültetni, kapálni. Mindenki kivette a munkából a részét. Volt olyan szülő, aki odahaza is már művelte a kertjét, ő motivációt nyújtott a többi szülő számára. Heti több alkalommal néztük a terméseket és amikor leszedhető volt, együtt betakarítottuk és a gyerekházban a családok közösen elkészítették. Ha volt olyan időszak, hogy anyagilag nehéz helyzetbe kerültek, egymás között felosztották a növényeket, hogy odahaza is főzni tudjanak belőle. Gyakori volt a receptcsere egymás között. Olyan ételek receptjét osztották meg egymás között, amely a kertben megtermelhető, gazdaságos növényekből készül.

Eredmények

Gyerekházunk működése 4,5 éve folyamatos, ez idő alatt minden nyáron beültettük a gyerekház kertjét konyhakerti növényekkel. Volt olyan szülő, aki a gyerekházba találkozott először, sóskával, retekkel. Nem tudta, hogyan kell a növényeket elültetni, megkapálni. A fiatal szülők ott látták először szülőtársaiktól és a gyerekház munkatársaitól, hogy milyen hasznos dolgokat lehet kezdeni egy kerttel, úgyhogy az jó időtöltést jelentsen és anyagi szempontból is gazdaságos. Ezen kívül gyermekeik és az egész család számára egészséges táplálkozást biztosítson. Fontos számunkra a szülők kompetenciájának fejlesztése, nevelési stílusaikban való megerősítésük. Tapasztalat, hogy azok a szülők, akik a gyermekházban rendszeresen részt vettek konyhakerti programunkban, a lakásukhoz tartozó kiskertjüket is megművelték. A kertművelés a családokat is jobban összehozta. Akik addig nem jártak egymáshoz, többször elmentek csak azért, hogy megnézzék egymás kertjét, közben beszélgettek, vagy közösen főztek. Minden családunkkal, akik a gyerekházba járnak, közösen felosztva műveljük kertünket és saját kertjüket is művelik otthon. Motivációt jelent számukra, hogy 2013-ban megalakult településünkön a Befogadó Falu Szociális Szövetkezet, melyben 14 tarnabodi család vesz részt. Közülük 7 család gyermekházas családunk, illetve munkatársak. Tavaly paprikát termeltek eladásra.
A jövő tekintetében pozitívan a kép a konyhakerttel kapcsolatban. A továbbiakban is szeretnénk kertünket művelni a családokkal és esetleg olyan növényeket termeszteni, melyet megfelelő tartósítással télire is el tudunk tenni. Gyerekházunk területe alkalmas erre, hiszen nagyobb földterülettel rendelkezik. A szülők és a falu közössége aktív szerepet vállalnak a gyerekház és többi programunk működésében a családok bevonásában, hiszen egy gyerekház és minden program akkor tud jól működni, ha a munkatársak, partnerek, szülők és a közösség egy csapatként tud együtt dolgozni, ez az összetartás mutatja erősségünket.
Szolgáltatásaink egymásra épülése és együtt gondolkodása segít a családok elérésében és megtartásában.

Majd én is óvodás leszek!

Helyzetkép

A BK gyerekházak a 0-5, kiemelten a 0-3 éves gyerekeket és szüleiket fogadják. A gyerekház egyik fontos feladata, hogy „felkészítsék” a gyerekeket az óvodai életmódra, segítsék a zökkenőmentes átmenetet, az óvodai „befogadást” megelőzően. A mai törvényi előírások a 3 éves korhatárral ezt még sürgetőbbé teszik, hiszen sok 3 évesnek még megterhelő az óvodai környezetre és napirendre való átállás, egyáltalán az anyától való elválás.
Ezt igyekszik gyermekcentrikusan előkészíteni ez a jó gyakorlat, ami azon is alapszik, hogy a szatmárcsekei óvoda és a BK gyerekház szomszédos telken helyezkedik el és közvetlen átjárással fizikailag is könnyű a kapcsolódás, de természetesen a fiatal óvodavezető nyitottsága és a BK ház munkatársainak lelkülete is fontos hozzávalója a gyerekbarát megvalósításnak.

Célcsoport

A gyerekházba látogató családok közül az óvodába készülők, 2-3 éves kor között, átlag 3-5 gyerek és szülő.

Cél

– történjen meg a gyerekek „felkészítése” az óvodai életmódra, a szülőtől való elválásra,
– alakuljon ki a gyerekek és szülők biztonságérzete, kapcsolata az óvónőkkel, dajkákkal,
– legyen biztosított a zökkenőmentes átmenet a gyerekek és szülők számára, ismerjék meg az óvoda tereit, eszközeit, azok használatát, az óvodai szokásrendszert.

Tevékenység

A korábbra tolódott és kötelezővé tett óvodáztatás miatt az óvónőkben is felmerült az igény a befogadást megelőző időszakra vonatkozó ismerkedés lehetőségének biztosítására. Nagyon elismerik a gyerekház munkáját és nyitottak voltak a szervezett programokon túli kötetlen együttlétekre a leendő óvodásaikkal és szüleikkel.
Kihasználva, a fizikai közelséget, a két vezető megbeszélte, hogy nagyjából heti-kétheti rendszerességgel meglátogatják egymást a leendő óvodások és a volt gyerekházas gyerekek. Igyekeznek a szülőket is bevonni, hogy legyenek jelen mindkét helyszínen, így ők is részesei lehetnek egy természetes leválási folyamatnak, hiszen mind az óvónők, mind a gyerekházas kollégák segítik őket is a helyes szülői minták alkalmazásában.
Közös rendezvények az óvodával rendszeresen megvalósultak eddig is, akár úgy, hogy a BK házas gyerekek vettek részt óvodai programokban (pl. szőlőpréselés, Kisze-báb égetés stb.), akár úgy, hogy az oviból mentek vissza a volt gyerekházas gyerekek a ház családi napjára, Gyereknapra. Ezek továbbra is rendszeresen zajlanak.
Ennek a programnak azonban pont az a célja, hogy nincs – külön erre az alkalomra szervezett – program. Nem szerveznek előre meg semmit, hanem „csak” együtt töltik a délelőtt egy részét, vagy az oviban, vagy a BK házban. Akár úgy, hogy a Gyerekházból átmennek az oviba az érintett szülők, gyerekek és kollégák, akár úgy, hogy az oviból jönnek vissza délelőttre a szülőkkel a volt gyerekházasok. Nincs semmi külön program, élik az aznapra tervezett óvodai vagy BK foglalkozásokat, teendőket. Együtt játszanak újra, hiszen a gyerekek ismerik egymást már a gyerekházból, részt vesznek az aktuális foglalkozáson, a már ovisok is nagyon örülnek a régi mondókáknak, jól megszokott hancúrozásnak amikor a gyerekházban vannak. Amikor az oviban vannak, akkor pedig büszkén segítik a még nem óvodás „kicsiket”, hogy ide tesszük le a cipőnket, itt pisilünk, stb.
A nap fénypontjaként együtt tízóraiznak (hála érte mindkét vezetőnek, hogy ebből nem csinálnak problémát!).
Teljesen észrevétlenül válnak bennfentessé az óvodában a leendő ovisok, olyan biztonságra tesznek szert, ami csak hosszú beszoktatással érhető el majd később. A gyerekházas munkatársaknak és a szülőknek alkalmuk van megfigyelni, hogy melyik kicsi hol tart a leválásban, meg is beszélik a tapasztalataikat és segítik a folyamatot, hogy felkészüljenek a váltásra. Az óvónőknek szintén alkalmuk van nyugodt körülmények között megismerni a kicsiket, kialakítani az első kapcsolódásokat.

Eredmények

A gyerekházas gyerekek egymástól és a már ovisoktól rengeteget tanulnak, észrevétlenül sajátítják el az óvodában elvárt szokásokat, megismerik az óvoda épületét, helyszíneit és otthonosan kezdenek mozogni benne. Megismerkednek a leendő óvónénikkel, társakkal és újra találkoznak azokkal a gyerekekkel, akikkel nemrég még a gyerekházban nap mint nap együtt voltak. Újra átélhetik a közös, már ismerős keretek közötti játszás élményét a gyerekházban a nagyokkal és biztonságosan kötődve könnyebben elfogadják az új óvodai körülményeket, új szokásrendet, új játékokat stb.
A szülők is aktívan vesznek részt a folyamatban, támogatjuk őket a leválás elősegítésében, így ők sem élik meg traumának a gyerekek óvoda beszoktatását, ami így sokkal zökkenő mentesebben is zajlik.
A gyerekház így kapcsolatban marad a volt gyerekeivel és családjaikkal, segítve az utánkövetést, illetve új kistestvér születése esetén a bevonást.

Alapfeladaton túli védőnői tanácsadás

Helyzetkép

A hátrányos helyzetű családok elérésében, bevonásában már az első időszaktól kezdve fontos szerepet kapott a Védőnői Szolgálat. Ők azok, akik már perinatális időszakban is kapcsolatba kerülnek a családokkal és pontos képük van a család helyzetéről.
A projekt időszakban a különböző védőnői szemináriumok és konzultációk alatt vált nyilvánvalóvá, hogy a szülők gyakrabban várnak segítséget gyermeknevelési, táplálkozási és egészségügyi témakörökben és a gyerekház munkatársai nem minden esetben tudnak kielégítő választ adni , vagy nem kompetensek egy-egy kérdésben.
Az igény folyamatos és fokozott volta miatt a különböző körzetek védőnői megosztva végzik ezt a tevékenységet, így mindenki sorra kerül és minden család lehetőséget kap arra, hogy a kötelező tanácsadáson túl, egy kötetlenebb formában tudjon konzultálni saját védőnőjével, illetve megismerkedjen a többi szakemberrel is – közvetlenebb lesz a viszony, bátrabban kérnek segítséget.

Célcsoport

A program elsősorban azon családok részére jött létre, akiknek fokozottabb segítségnyújtásra van szükségük a mindennapi életük, a gyermeknevelés során, akik valamilyen hátránnyal küzdenek ezen a területen, akik kevesebb információhoz jutnak egészségügyi kérdésekben, nem is tudják igénybe venni a kistérségben esetlegesen adódó előadásokat anyagi helyzetük miatt.

Cél

– gyermekek nevelési körülményeinek pozitív irányba mozdulása
– szülők ismeretinek bővítése
– szülők erősítése szülői szerepeikben
– szülő-védőnő viszony közvetlenebb, bizalmasabb legyen
– egyéni tanácsadás személyesen, ad-hoc problémákra is
– egészségesebb életmódra nevelés

Tevékenység

A fenntartási idő alatt alakult ki – és azóta is működik, – hogy egy rendszeres, állandó időpontban (minden héten szerdán, délelőtt) jön a védőnő és a jelen lévő szülők aktuális kérdéseire válaszol.
A személyes tájékoztatás mind a védőnők, mind a gyerekház részéről folyamatos a családok irányába. A szülőket rendszeresen tájékoztatjuk a soron következő konzultáción jelen lévő védőnő személyéről, amennyiben az előre tudható. A hetirendben folyamatosan feltüntetjük a szolgáltatást.
A védőnő érkezéskor bekapcsolódik a gyerekházban aktuálisan folyó tevékenységbe, legyen az kötetlen beszélgetés, kézműves foglalkozás, vagy akár körjáték. A gyerekek, szülők, gyerekház munkatársak, védőnő általában a közös játszóhelyiségben beszélgetnek.
Ez több szempontból is hasznos, a gyermek sem nyugtalan, – az életkorból adódóan még igénylik a folyamatos szülői jelenlétet; a szülő sem aggódik, a védőnő pedig szinte észrevétlenül figyelheti meg játéktevékenység és társas interakció közben a gyerekeket. A gyerekház munkatársai igyekeznek lekötni a gyerekek figyelmét, hogy a szülők nyugodtan konzultálhassanak a szakemberrel.
Amennyiben valakinek egyéni kérdései vannak, amelyeket nem szeretne megosztani a jelenlévőkkel, lehetőség van a négyszemközti beszélgetésre is.

Eredmények

A védőnők fontos szerepet töltenek be a kisgyermekes családok életében – legtöbb helyen létszám hiánnyal küzdenek, nem mindig elérhetők – ezért a gyerekházban egy olyan kiszámítható és tervezhető szolgáltatást igyekszünk biztosítani, amely a legtöbb család számára komoly segítség.
A kötelező tanácsadások alkalmával sokkal kevesebb idő jut egy-egy gyermekre, családra, szinte csak egészségügyi és fejlődési szempontból történő vizsgálat, amit legtöbb esetben gyermekorvos irányít, kifejtős, bővebb magyarázatokra nincs lehetőség.
A szülő-védőnő viszony a gyerekházban egy új megvilágításba kerül, a védőnő leül a szülők közé, teljesen közvetlen hangvételű a beszélgetés, fehér köpeny és egyéb szakember jelenléte nélkül.
Bevált gyakorlat, hogy egy-egy alkotó jellegű foglalkozásra, vagy gyerekházas rendezvényre is meghívjuk a védőnőt és bekapcsolódva a dekoráció készítésbe, vagy sütés-főzésbe, szinte észrevétlenül ad tanácsot.
A védőnők olyan átfogó ismerettel rendelkeznek a gyermeknevelés és egészségügy területén, amelyből minden gyerekházba járó család profitál; szívesen és jó kedvvel vesznek részt ebben a tevékenységben, ők is fontosnak tartják a szülők tájékoztatásának ezt a színterét. Jelenlétük megerősíti a szülők biztonságérzetét is, keresik, igénylik mindennapi életükben ezt a szolgáltatást.
Kölcsönösen segítjük egymás munkáját, új családokat is hoz a gyerekházba a rendszeres védőnői jelenlét és a védőnők is könnyebben találkoznak olyan, körzetükbe tartozó gyermekkel, aki már nem jár hozzájuk havi rendszerességgel.

Gyerekházas segítség a korai fejlesztő „home-tréningben”

Helyzetkép

A gyerekházba járó családok gyermekeinél minden évben tapasztalunk olyan fejlődési eltérést, – ez legtöbb esetben a mozgás és a beszéd területén mutatkozik meg – amely korai fejlesztő szakember bevonását igényli. Optimális esetben a család és a gyerekház munkatársak véleménye megegyezik – ez a könnyebb helyzet.
A korai fejlesztő szakember által előírt egyéni terápia általában játékos gyakorlatokból álló „home-tréning”, amely 2 felnőttet igényel. Amennyiben a szülőnek nincs segítsége a szakember által előírt gyakorlatok elvégzésére vagy a tárgyi feltételek nem adottak otthoni környezetben, tud segíteni a Gyerekház.
Az otthoni segítség gyakran nem megoldott, ha a másik szülő munkarendje nehezen egyeztethető össze a gyermek életritmusával, de előfordult olyan eset is, hogy a másik szülő nem vette komolyan a szakember által kiállított szakértői véleményt és az édesanya egyedül maradt a problémával. A gyerekházban tudunk helyet és alkalmat találni a fejlesztő gyakorlatok elvégzésére, tapasztalatunk is van ezen a téren. A fejlesztő eszközök is rendelkezésre állnak, ez főként azért fontos, mert a hátrányos helyzetű családoknak anyagi megterhelést jelent az eszközök beszerzése.

Célcsoport

Elsődlegesen a gyermekházba járó gyermekek és családjaik jelentik a célcsoportot, de lehetőséget biztosítunk az azonos korosztályba tartozó a gyermekházat eddig még nem igénybe vevő gyermekek számára is. Olyan eltérő fejlődésmenettel rendelkező gyerekekre irányul a program, akiknél a korai fejlesztésbe bevonás kimutatható eredményeket érhet el, és a szocializációs lemaradásukat nagymértékben csökkentheti.
Ingerszegény környezetből érkező gyerekek, koraszülött gyermekek esetében gyakrabban előfordul.

Cél

Cél, hogy:
– az eltérő fejlődésmenet korrigálásának aktív segítése (nem utolsó sorban kontroll is a tevékenységek elvégzését illetően)
– a segítség nyújtás által a szülők szakemberek iránti bizalmának erősítése
– a szülők önbizalmának segítése
– a megállapított fejlődési elmaradás esetén a rendszeres gyerekházas jelenlét által egyéb módon is segíteni a gyermeket (foglalkozások, egyéb szakemberek)

Tevékenység

A gyerekház projektidőszakától kezdődően a korai fejlesztő vizsgálat és fejlesztés a gyermekekre irányuló szakmai szolgáltatások részét képezi, mint állandó kötelező elem.
A költségvetés szakmai szolgáltatásai közé rendszeresen betervezik a korai fejlesztő szakember tiszteletdíját, aki szükség esetén a pályázatban vállalt óraszámon felül is ellátja feladatát. A fejlesztő foglalkozások esetében a szakember saját kompetenciahatárain belül dönti el, hogy egyéni vagy csoportos tréning szükséges. Amennyiben a szakember szülőcsoportos konzultációt tart, akkor minden jelenlévő szülő kérdezhet gyermeke fejlődéséről, ilyenkor általában az ismeretbővítés a cél, de általában előkerül olyan probléma, amely előrevetíti a következő vizsgálatot. Ez bevált módszer akkor is, ha a szülő nehezebben fogad el segítséget, véleményt gyermekéről, és egy ilyen általános beszélgetés során ismeri fel gyermeke problémáját, tudatosul benne a fejlődési eltérés vagy a szakember felé kezd bizalom kialakulni a szülőben, könnyebben motiválható lesz.
A konzultációs alkalmak délelőttönként zajlanak, általában konkrét családdal. A vizsgálat idejére mindig biztosítunk olyan helyiséget, ahol a szülő és szakember együttesen, zavartalanul beszélget.
A fejlesztő szakember találkozik a gyerekházban a családdal, felveszi az anamnézist, amennyiben szükséges egyéb időpontokban is találkoznak, elvégzi a vizsgálatot (ez gyakran többlépcsős tevékenység, a gyermek együttműködésétől nagyban függ).
A vizsgálat után szakértői véleményt ír a gyermekről, szükség esetén kidolgozza a tréninget.
Elmagyarázza a szülőnek – szükség esetén a gyerekház munkatársnak is – a gyakorlatsort, annak hatásmechanizmusát, majd betanítja.
A szakember meghatározott időpontokban kontroll vizsgálatot végez, rendszeres kapcsolatot tart a szülővel a gyerekházban.
Szükség esetén újabb gyakorlatsort dolgoz ki.

Eredmények

A tréningek egymásra épülése okán – ha nincs organikus sérülés – a rendszeres, pontosan betartott gyakorlatvégzés meghozza a várt eredményt, kiváltja a megfelelő ingert és a fejlődési eltérésben pozitív változás lesz tapasztalható.
A gyerekház segítsége ebben azért is jó, mert az itt dolgozók maguk is fontosnak tartják a korai felismerést.
Volt olyan szülő, aki első gyermekével részt vett ilyen segítségben – családi „tiltakozás” ellenére is, eredményesnek vélte és a második gyermeknél már önmaga kérte a gyerekház és a szakember segítségét, amikor a korábban is tapasztalt jeleket felismerni vélte gyermekén.
A gyakorlat újszerűsége abban rejlik, hogy nem kötelező eleme a gyerekházas tevékenységeknek, de a szarvasi gyerekházban kettő olyan munkatárs is dolgozott/dolgozik, aki a saját tapasztalatai alapján tud a szülőknek információt nyújtani a tréningek hasznosságáról.
Az állapotfelmérések végzése során a szülőkkel is konzultálunk, és törekszünk az együttműködés elérésére; nagy meggyőző erővel bír a gyakorlat játékossága, hogy nem orvosi problémaként éli meg a szülő az adott helyzetet, ami a szorongását csökkenti és sikeresebb az együttműködésünk.