Kutatás – értékelés

A kiemelt Gyerekesély Program 3 fő pillére közül az egyik fő feladata a kedvezményezett (TÁMOP-5.2.2-08/1 és TÁMOP-5.2.2-08/2) jelű projektek projektmegvalósítása kapcsán az eredmények időközi vizsgálata, majd a projektek zárásakor kutatások, elemzések, értékelések készítése a helyi projektek eredményességéhez, hatásosságához kapcsolódóan.

Ez a fajta értékelési munka egy időközi és egy záró szakmai értékelésben mutatkozik meg a Biztos Kezdet gyerekházak működéséről. A Biztos Kezdet gyerekházak szakmai értékelése a szolgáltatás továbbélése, fenntarthatósága, a szolgáltatás folytatásához esetlegesen szükséges korrekciók szempontjából elengedhetetlen és megvalósítandó a teljes Biztos Kezdet program kiértékeléséhez a kiemelt projekt (és Gyerekesély program) 2015. évi zárása előtt.

„Az időközi tanulmány célja, hogy leíró megközelítésben áttekintést nyújtson a Biztos Kezdet Programról: gyökereiről, a kezdetekről, működéséről, a bekövetkezett változásokról és eddigi tapasztalatokról. Összefoglaljuk a Biztos Kezdet szemlélet esszenciáját, nemzetközi előzményeit, eredményeit és magyarországi bevezetésének szükségességét. Bemutatjuk a program kidolgozását, első lépéseit. Felvázoljuk a program által létrejött Biztos Kezdet gyerekházak egyes típusait, célját, célcsoportját, módszereit, eszközeit és működési sajátosságait, az elmélet gyakorlatba fordítását. Kitérünk a törvényi háttérre, a jogszabályi környezetben történt változásokra, megvitatjuk ezek közvetlen és közvetett kapcsolatát a program és a gyerekházak működésére. A tanulmány tartalmazza az eredeti Biztos Kezdet filozófia megvalósításának tapasztalatait: a gyerekek fejlődésének támogatása, szülőkkel való partnerség és közösség erősítése, valamint a szakmai együttműködések fejlesztésének erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. A beszámoló igyekezett minél szélesebb körben tájékozódni a program eddigi sorsáról: a program kidolgozói, a programban közvetlenül dolgozók, abban közreműködők, illetve a programhoz kapcsolódó együttműködő partnerek, intézmények és ellátók, valamint helyi döntéshozók tapasztalataira és kapcsolódó tudományágak szakértőinek nyilatkozatára, szempontjaira alapoz. Az alapvetően kvalitatív eljárást illusztráljuk és alátámasztjuk a Biztos Kezdet Program dokumentációs rendszeréből kiemelt kapcsolódó alapvető adatokkal. A dokumentációs rendszer töltése egyes házak és egyes időszakok alatt rendszertelen, így azok nem minden esetben megbízhatók. Habár az erre vonatkozó fejlesztési munkálatok folyamatban vannak, a jelenlegi adatbázis felhasználásakor a hiányosságokat mindenképpen figyelembe kell venni. A tanulmány során egy-egy pozitív példa, tapasztalat esetében megjelenhet a régió, ahol a nyilatkozó közreműködő szakember dolgozik, esetenként a település, ahol a gyerekház található. Mindazonáltal a leírások elsődleges célja a tapasztalatok feldolgozása, összesítése és általános következtetések levonása a történeteken és megjelenített adatokon keresztül, az írás során törekedtünk az anonimitás biztosítására. A tanulmány ebben a formában kiindulási pontja lehet egy részletesebb, széleskörű kvantitatív adatfelvétellel kiegészített, a gyerekházak működését konkrétan és közvetlenül vizsgáló, valamint a gyerekek, szülők és közösség életében bekövetkezett változásokat is mérő kutatás elvégzéséhez, mely a kiemelt Gyerekesély Program III: szakaszának zárása előtt záró tanulmányként megszületik.” (részlet a félidős BK tanulmányból)

Kistérségi értékelések a TÁMOP-5.2.1 kiemelt Gyerekesély Programban

A kiemelt Gyerekesély Program 3 fő pillére közül az egyik fő feladata a kedvezményezett TÁMOP-5.2.3-09/1, TÁMOP-5.2.3-A-11, TÁMOP-5.2.3-A-12/1 jelű projektek megvalósítása kapcsán az eredmények időközi vizsgálata, majd a kistérségi projektek zárásakor kutatásokat, elemzéseket, értékeléseket végez a helyi projektek eredményességéhez, hatásosságához kapcsolódóan.

A Kistérségi értékelések során több feladatnak kell megvalósulnia, többek között horizontális tanulmányok készülnek közoktatási, szociális, közösségfejlesztés, koragyermekkori, fejlesztéspolitikai témakörökben.

Ezekkel párhuzamosan háttéranyagok, adatbázisok valamint a szabályozási környezet változásairól készülnek tanulmányok.

A horizontális tanulmányok esetében a

„Közoktatási elemek lehetőségei a kistérségi gyerekesély programokban” elemzésben vizsgáljuk, hogy a gyerekesély programokban milyen módon, tevékenységformákban jelentek meg az iskolák  és az iskolákhoz kötődő, de tanórán kívüli szolgáltatások az eredeti tervekben, ezek miként valósulnak meg, milyen a befogadása, hatékonysága. Miként épülnek be a helyi ellátó rendszerbe, mekkora hangsúlyt kapnak a gyerekesély stratégiákban,  milyen jogszabályi változások érintik a Kedvezményezetteket/a KLIK megalakulása mennyire alakította át a helyi kialakult rendszereket, mennyire és hol reagált rugalmasan a célcsoport igényére a projekt, melyek a folytatható és sikeres elemek,  a pedagógusok bevonása milyen eszközökkel  történik, látszik-e változás a gyerekek iskolai karrierjében.

A „Szociális elemek lehetőségei a kistérségi gyerekesély programokban” tanulmányban vizsgáljuk milyen szolgáltatásokat érintettek a fejlesztések, milyen szükségleti háttérrel, milyen tevékenységeket terveztek, melyek tűntek kevésbé/jobban eredményesnek, változott-e a szakemberek személete, attitűdje, a szakmai együttműködések erősödtek-e

A „Közösségfejlesztés lehetőségei a kistérségi gyerekesély programokban” tanulmány foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy milyen akciók zajlottak,  milyen módon történ a bevonás, látszik-e a folyamatok fenntarthatósága, milyen eredményei voltak a közösségfejlesztésre szolgáló programoknak.

A „Koragyermekkori elemek lehetőségei a kistérségi gyerekesély programokban” vizsgáljuk, hogyan érték el, vonták be a gyerekes családokat, mennyire lehet a helyi szakemberekre támaszkodni, milyen eredmények látszanak,  milyen tevékenységformákkal közelítettek a koragyemrekkorhoz a projektek.

A „Fejlesztéspolitikai környezet vizsgálata gyerekesély programokat működtető kistérségekben” dokumentum tárgyalja, hányféle helyi/térségi  stratégia van, ezek kapcsolódnak-e, kik vettek részt a projekt tervezésében.

Kistérségi értékelés

 

Időközi és záró értékelések során több munkafázisra tagolódik a tanulmányok készítése. Elsők között az előkészítés zajlik minden esetben, ahogy a kistérségi dokumentumok feldolgozása és összefoglalása történik.

A tanulmányokba beépítésre kerülnek a monitoring adatok majd az elkészített adatbázisból összeállított elemzés készül az adott kistérségre.

Az értékelési munka során az új adatok felvétele a terepen történik interjúk készítésével, többek között a program munkatársaival, lehetőség szerint az adott kistérség döntéshozóival, intézmények képviselőivel.

Az elemzés és tanulmány magába foglalja többek között a program vízióját, az értékelés módszertanát, a kistérség társadalmi jellemzőit, a Gyerekesély program tervezett tevékenységeit és változásait, az értékelési kérdésekre adott válaszokat és következtetéseket, a program fő eredményeinek és kudarcainak okait, és ezzel összefüggésben a fenntartandó programelemek bemutatását.

Az értékelések folyamatosan készülnek, összhangban a kistérségi projektek előrehaladásával, mely értékeléseket a végleges formába öntésüket követően eljuttatunk az érintett kistérségi kollégáknak.

Kelt. Budapest, 2014. július 30.

TÁMOP-5.2.1 Gyerekesély Program vezetése