A projekt

A szegénység újratermelődése Magyarországon súlyos és növekvő problémává vált az utóbbi évtizedekben. A megoldások keresése során egyértelművé vált, hogy jelentős társadalmi-gazdasági cselekvés, közösségi beavatkozás szükséges a romló folyamatok megállításához. A szegénységhez vezető főbb társadalmi tényezők az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya, a leszakadó, depressziós térségekben való lakóhely, munkaerő piaci lehetőségek hiánya, mobilitási ellehetetlenülés, rossz egészségi állapot, kulturális különbségek, a roma népességhez tartozás.
A szegénység legfájdalmasabb jelensége a gyermekek nélkülözése, jövőjük esélytelensége. A gyerekek és a gyerekes háztartások körében a szegénységi ráták évek óta meghaladják az országos átlagot. A három- és többgyerekes, továbbá az egyszülős családok esetében legnagyobb a szegénységi kockázat. Közöttük a szegénységben élők aránya megközelítőleg háromszorosa a teljes népességre jellemző szintnek.
E problémák megoldásának szándékával született meg  a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia, (2007-2032)1 melyet az országgyűlés 2007. májusában, szinte egyhangúan fogadott el. Célkitűzése, hogy egy generáció – 25 év – alatt:

  • Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen a gyermekek és családjaik szegénységi aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai.
  • Szűnjenek meg a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mélyszegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása.
  • Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal többet kell tenniük a gyermekek képességeinek kibontásáért, azért, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe.

A beavatkozásokat a lehető legkorábbi időpontban kell elkezdeni, a megindított fejlesztéseket következetesen folytatni a gyerekek életét befolyásoló legfontosabb színtereken – család, köznevelési intézmények -, valamint a környezetüket támogató szolgáltatásokat szükséges megerősíteni. A szülői erőforrások hiánya szűkíti a gyermekek esélyeit arra, hogy képességeiket időben, sokféle irányba fejlesszék. A létbizonytalanság és a szűkösség, illetve a gyermekekkel foglalkozó intézmények szakmai tevékenységének hiányosságai jelentősen korlátozzák az egészséges felnőttkor és a sikeres társadalmi beilleszkedés esélyeit.
A korai életévekben elszenvedett nélkülözések az egész életpályára hatással vannak. Kutatások támasztják alá, hogy a korai életkorban történő beavatkozások (amennyiben ezek hatásait további fejlesztő munka támogatja) jóval hatékonyabbak, mint a későbbi kompenzáló programok. Beavatkozások hiányában a következmények még súlyosabb képet vázolnak fel:

  • fenntarthatatlan gazdaság (nincs képzett munkaerő, nincs forrás nyugdíjra, szociális ellátásokra)
  • fenntarthatatlan társadalom (társadalmi feszültségek, kettészakadó társadalom, reménytelenség, passzivitás, betegség, bűnözés és ezek költségei)

A „Legyen Jobb a Gyerekeknek!” Nemzeti Stratégiával koherensen együtt értelmezhető, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia2 elfogadása 2011. novemberében történt. A Kormány az elfogadással egyidejűleg megtárgyalta és döntött a NTFS-hez kapcsolódó, 2012-2014. évekre vonatkozó kormányzati intézkedési tervről, amely a gyermekek jól-léte, az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, a lakhatás, valamint az érintettek bevonása, a szemléletformálás és diszkrimináció elleni küzdelem területein határozza meg a konkrét feladatokat, felelősöket és határidőket.

Projektünk a fenti célkitűzések és irányelvek mentén valósítja meg feladatait, és illeszkedik az EU 2020 hazai célkitűzései közül a szegénységben élők számának csökkentéséhez, illetve a gyermekes családok szegénységi mutatóinak javításához.

A Gyerekesély program 2008. óta működik, és már előző szakaszaiban is a leghátrányosabb helyzetű területek (települések, szegregátumok, kistérségek) programjait segítette.A Gyerekesély program kiterjesztése kizárólag a leghátrányosabb helyzetű kistérségeket magában foglaló régiókban valósulhat meg.3
A 2007-2013 közötti programozási időszakban a kistérségi Gyerekesély programok három pályázati körben indultak. Első körben az 5 leghátrányosabb helyzetű kistérségben indult el a program, befejezésük 2014-ben, az eredeti projektidőszak hosszabbítást követően várható, illetve megkezdték a projekt fenntartási időszakát. A 2011. évi második körös meghirdetés nyomán további 6 kistérségben indult el a program 36 hónapos futamidővel. A harmadik körös 2012. évi felhívásra további 15 leghátrányosabb helyzetű kistérség nyújtott be pályázatot, de forráshiány miatt csak 12 kistérség támogatására volt lehetőség – annak ellenére, hogy mind a 15 térség felkészítése megtörtént a 24 hónapos futamidejű program tervezésére és végrehajtására.A TÁMOP 5.2.1-12/1 „Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése” című kiemelt projekt jelenlegi, harmadik szakaszát 2012. május 1-jén kezdte meg. A kedvezményezett ekkor a Wekerle Sándor Alapkezelő volt. A Wekerle Sándor Alapkezelő átalakulásával a program 2012.08.16-tól a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalhoz került át. A program 2013. január 01-től az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) irányítása alatt áll. A TÁMOP 5.2.1 Gyerekesély projekt célja a helyi, kistérségi  innovatív – a helyi szükségletekre épülő gyermek- és ifjúsági politika kialakítását és megvalósítását, a gyermekeket és családjaikat érintő szolgáltatások összehangolását és fejlesztését, a kistérségekben élő gyermekek és gyermekes családok felzárkózási esélyeinek növelését célzó összehangolt – komplex gyerekesély projektek módszertani megalapozása és folyamatos szakmai támogatásuk biztosítása. A kiemelt programhoz kapcsolódó lokális projektek a pályázati ciklusban a leghátrányosabb helyzetű térségekben oly módon valósulnak meg, amelynek eredményeként a korábbiaknál koncentráltabb, komplexebb és várhatóan hatékonyabb és fenntartható beavatkozások jöhetnek létre. Várhatóan javulnak a gyermekekre és családjaikra irányuló szolgáltatások és programok színvonala, szemlélete, azok elérhetősége, ezáltal javulnak a gyermekek felzárkózási esélyei, növekednek a gyermekeket nevelő családok kompetenciái, öngondoskodási ereje, és hosszú távú, konstruktív, fenntartható együttműködés alakul ki a helyi szereplők – gyermekek, szülők, ágazati intézmények/szakemberek, civil szerveződések – között.
A program legfontosabb célja, hogy egy, a gyermekek szükségleteiből kiinduló – a gyermekszegénység komplex, összehangolt kezelésére irányuló fejlesztési modellt kínáljon, amely fejlesztés azonban az egész – szűkebb és tágabb – környezetre is hat. E komplex fejlesztési modellnek szerves része a Biztos Kezdet program, melynek egyik megjelenési formája, helyszíne, eszköze a Bizos Kezdet Gyerekház.

A TÁMOP 5.2.1-12/1 kiemelt projekt támogatja:

  • a már fenntartás alatt álló lokális projekteket (TÁMOP-5.1.1-09/1. TÁMOP-5.1.1.-09/02. TÁMOP 5.2.2.-08/1. TÁMOP 5.2.2.-08/2. TÁMOP 5.2.2.-10/1. konstrukciók alapján létesült Biztos Kezdet Gyerekházakat és a TÁMOP-5.2.3.-09/1 komplex kistérségi gyerekesély projektek)
  • a TÁMOP 5.2.3/A-11 és TÁMOP 5.2.3/A-12 konstrukció projektjeit
  • a TÁMOP 5.1.1/11/1/A, TÁMOP 5.1.1/11/1/B konstrukció megvalósítási folyamatát.

A folyamattámogatás keretében a kiemelt projekt megalapozza a kistérségi komplex fejlesztéseket, gondoskodik a program megvalósításában közreműködő helyi szakemberek képzéséről, szakmai és közösségi hálózatok, együttműködések kialakítását generálja, kutatásokat, elemzéseket, értékeléseket végez a helyi projektek eredményességhez, hatásosságához kapcsolódóan.
Az EMET irányítása alatt álló TÁMOP 5.2.1-12/1 kiemelt projekt regionális koordinátori, szakértői és mentori hálózatot működtet, amelyeken keresztül a kistérségben élő szakemberek, döntéshozók, civil és egyházi szervezetek, valamint az érintettek és a helyi közösség aktív közreműködésére és együttműködésére építve nyújt segítséget a kistérségek legfontosabb szükségleteinek feltárásában, és a lehetséges beavatkozások, fejlesztések kidolgozásában és megvalósításában, értékelésében, a források feltárásában, a helyi Gyerekesély stratégiák és cselekvési tervek elkészítésében, felülvizsgálatában az eredmények fenntarthatósága érdekében.A kiemelt projekt támogató rendszerének fontos eleme, a koragyermekkori képességgondozást középpontba állító Biztos Kezdet modell gyakorlati megvalósítóinak, a Biztos Kezdet Gyerekházak működésének támogatása, a szakmai színvonal megőrzése, fejlesztések generálása mentor hálózat fenntartásával.

A folyamattámogatás főbb tevékenységei:

A kiemelt projekt konzorciumi partnerség keretében látja el feladatait, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Gyerekesély- Kutatócsoportjával együttműködésben.