A lakosság bevonása a közösségi ház működtetésébe Nagyecseden

Helyzetkép

Nagyecsed leghátrányosabb helyzetű települések közzé tartozik. Magas a tartós munkanélküliek száma, a termelőszövetkezet megszűnését követően jelentősen lecsökkent a településen a munkahelyek száma, a legnagyobb foglalkoztató a helyi Önkormányzat lett. Magas a településen a roma lakosság aránya, a település lakosságának 20% (kb. 1450 fő). A városban öt szegregátum található. A nyugati szegregátum a település központjától a legtávolabb eső és a legnagyobb, ahol közel 1500 fő él 380 családi házban. Ebben a szergerátumban él a település roma lakosságának 80%-a. A roma lakosság többsége az egymással szomszédos Lutheránus, Síp és Ady Endre utcában él. A ott élő lakosság 80% komfortnélküli lakásban él. Vezetékes gáz, víz, fürdőszoba alig van néhány házban. Elektromos árammal minden ház el volt látva, de a szegénység mélyülésével, a közüzemi tartozások felhalmozódásával a szolgáltató az áramellátást a családi házak több mint felében szünetelteti. A családi házak elhanyagoltak, rossz állagúak. A Síp utcában a családok többsége C1- es típus házban (szoba, konyhás házak) él, nyílászárók nincsenek, az ablakok nylonnal fedettek, a házak tulajdonjogai tisztázatlanok. A Lutheránus és Ady Endre utcában többségében a szociálpolitikai kedvezménnyel épített családi házakban élnek a családok, a házak ott is rossz állapotban vannak. A korábban komfortos házak néhány év alatt komfortnélkülivé váltak. A házak víz és ivóvíz ellátását az utcákon található 5 db közkútból biztosítják. A lakások alacsony komfortfokozatából származó hátrányok az ott élő gyerekeket és szüleiket a legalapvetőbb szükségleteik kielégítésében akadályozzák pl. tisztálkodás, mosás, tanulás.

Célcsoport

Nagyecsed nyugati szegregátuma a település központjától a legtávolabb eső és a legnagyobb, ahol közel 1500 fő él 380 családi házban.
A közösségi házban nyújtott szolgáltatással elért gyerekek száma 300 fő (Aránya a kistérségben 2 %)
A szolgáltatással elért családok száma 350 család (Aránya a kistérségben 5,7 %) A hátrányos helyzetűek aránya a célcsoportban 100%.
A közösségi felmérésbe azonban 178 ház/kb 300 család került bevonásra. Ennek az az oka, hogy a 3 egymással párhuzamos utcában csak roma származású emberek élnek. A közösségi ház itt lett kialakítva.
(A főút másik oldalán él ennek a szegregátumnak a többi lakosa, akik többnyire nem roma származású, de szegénységben élő emberek. Őket nem tudták bevonni illetve az elsődleges cél a roma lakosok bevonása volt.)

Cél

Nagyecsed nyugati szegregátumában lévő Közösségi és szolgáltató tér dolgozóinak a célja Közösségi kezdeményezések támogatása, szervezett közösségi programokkal a gyerekek és a szülők közösségi élményhez juttatása, egymást erősítő közösségé kovácsolása.
Az elsődleges cél az volt, hogy megismerjék, feltárják a közösség problémáit, hogy a közösségi ház szolgáltatásit ennek megfelelően alakítsák ki. Cél volt, hogy a felmérés alkalmával a találkozásokat a korrekt tájékoztatásra is felhasználják a leendő szolgáltatásokról. Ez is egy közvetlen helyi jelenlét volt, ami által már kapcsolatot alakítottak, információt adtak, illetve az előítéletek is csökkentek a házzal kapcsolatban.

Tevékenység

A helyi szakemberektől javaslatot kértek a ház dolgozói, hogy kik a helyi véleményformáló emberek. 20+3 fő lett megnevezve a szegregátumban élők közül. Ehhez a 20 főhöz mentek a dolgozók interjúzni. Ezek az emberek elmondták a elmondták a véleményüket, problémákat, támogatóak voltak, de nem tudtak tovább ajánlani a szegregátumban élők közül olyanokat, akiknek a véleménye fontos lehet. (Ez volt az első kudarc érzés.)

A ház dolgozói a 20 interjú feldolgozása alapján közösségi beszélgetések szervezett a felmerült problémákra koncentrálva. Szomszédsági beszélgetéseket bonyolítottak le kb 10-20 házanként – ez volt a meghívás a közösségi beszélgetésre (szórólap, plakát volt, de magában kevés lett volna).
Első közösségi beszélgetésre a 23 főt hívták, akiket a helyi szakemberek véleményformálónak véltek. Nem jöttek el a Művelődési Házba (temetés miatt). Második alkalommal az üres közösségi házba hívták, hogy közelebb hozzák az eseményt a célcsoporthoz. Ide sem jöttek el.

Közösségi felmérést terveztek a dolgozók. A cél az volt, hogy mindenki meg legyen kérdezve. Közösségi erőforrások megtalálása volt az elsődleges. Ehhez azonban elég volt az interjú családonként.
Dialóg Egyesület 2 tagja irányította szakmailag, egyetemi hallgatók végezték az interjúzást. Helyieket toboroztak önkéntesnek, akik mentek a hallgatókkal interjúzni. Ez a tájékozódáson túl elsősorban azért volt fontos, hogy egy ismert ember is legyen az idegen hallgatóval, hogy beengedjék a házaikba az emberek az interjúzó hallgatókat.
10 házban nem működtek közre, 168 házban interjúztak (ez több család, de nem családonként interjúztak)
Feljegyzést nem készítettek interjú közben, csak utólag.
Interjú kérdések:
milyen problémák vannak a szegregátumban, településen
milyen lehetőségek vannak és miben működnének közre
milyen értékek vannak.
SWOT analízis készült az intejú anyagok alapján.
3 nap alatt végeztek a tervezett 6 helyett. Már a beszélgetésre is hívták az interjú alatt a helyieket (vasárnapra).
Mivel a család a legfontosabb a felmérés alapján, így családi fotókiállítást szerveztek a dolgozók a ház megnyitó ünnepségére. A hallgatók újra végigjárták a 3 utcát, fotókat kértek és a családi fotókiállításra is hívták már a helyieket.
3. közösségi beszélgetés volt az interjúk utáni. Erre már 98 fő felnőtt + kb. 100 gyerek jött el. A gyerekeknek külön programokkal készültek.
Felnőttek esetében is készültek csoportbontásra a kicsi hely miatt. A témák – probléma, értékek, lehetőségek.
Három csoportban folyt a munka – visszaigazolta a közösség az interjúk összegzésének eredményeit, rangsorolták azokat. Végül mindenkit tájékoztattak, melyik csoportban milyen munka folyt. Ezt is megbeszélték mák a teljes résztvevői körrel.
A következő közösségi beszélgetésre problémákból választottak – tűzifa beszerzés problémája 2013.11.16. 61 felnőtt + 20 gyerek (programok külön) jött el. Tűzifa – nincs pénz venni, nem kapnak senkitől. Javaslatok voltak, hogy milyen megoldások lehetségesek (erdészet, papírbrikett készítés stb). Feladatok lettek kiosztva, ki kivel fog beszélni 11.27-ig.

Értékeknél gyűjtötték tovább a családi képeket, akiknek nem volt, azokról készítettek és előhívatták a rendezvényre.
Nyitórendezvény 2013.11.19. – akik nem voltak a közösségi beszélgetésen, azok is eljöttek a megnyitóra a fotók miatt! 107 fő + kb 40 gyerek vett részt. 35 családtól kaptak képeket. A gyerekeket már bevonták a nyitórendezvény előtt – műsorra készültek, rendszeresen próbáltak az üres házban.

Közösségi beszélgetés 2013.11.27. – 77 fő, előző alkalomról rövid összefoglalással kezdtek. Voltak, akik elmentek (mert nem kapnak ingyen fát) akik maradtak azokkal lehetett dolgozni. Előző alkalommal feladatot vállalók el sem jöttek, nem teljesítették a vállalást. Bemutattak egy filmet a papírbrikett készítésről – közösen nem akarták készíteni, csak házanként maguknak. (Megbeszélték a papír beszerzés módját, az erdész megígérte, hogy segít fát szerezni, de fel sem vette a telefont később) Valószínűleg nem kezdtek el brikettet készíteni a helyiek.
Következő közösségi beszélgetésre már csak 14-en jöttek el, mivel csalódtak, a feladatokat nem teljesítették a vállalók.
Ez után nem folytatták a közösségi beszélgetéseket ebben a témában.
2014.01.15 közösségi beszélgetés 18 fő – téma a lakókörnyezet tisztántartása volt. Csoportot alakítottak közmunkásokból és technikai segítséget is kaptak. Ez a polgármester ötlete volt. A helyieknek tetszett az ötlet, hogy rendbe rakhassák környezetüket, de a közmunkások vezetőjével volt gond. Nem valósult meg ez sem, mert nem volt hatékony irányítás.
2014.02.16 közösségi beszélgetés – közösségi ház házirend összeállítás – szerszámkölcsönzést igénybe vevők, gyerekesek lettek hívva. Szankciókat is javasoltak a szolgáltatásokhoz kapcsolódó szabályokat be nem tartókra.
Közösségi kertet szerettek volna a dolgozók – helyiek nem voltak partnerek. Saját kertjüket szerették volna művelni, de az évek óta nem volt művelve. Az önkormányzat felszántotta annak a kertjét, aki vállalta, hogy művelni fogja. Építési törmelék, szemét gyűjtési akció: zsákokat biztosítottak, partner volt a hulladékgyűjtő cég (nincs hivatalosan szemétszállítás ezekben az utcákban). Ez pozitív volt a családok számára. Kb 60 család szántatta fel a kertet. Kéziszerszámok kölcsönzése működik, rotációs kapa is lesz már. (Eredmény – apró jószág sok van, kerteket művelik)

Probléma esetén, ha igénylik a helyiek, vannak közösségi beszélgetések.

Jelenleg az ifjúsági-klub tagokkal vannak beszélgetések. Önállóan alakították, de motiváció volt, hogy felajánlást kaptak, hogy használhatják a teret. Működik, rendszeresen használják munkaidő után, kulcsot kapnak. Önállóan szerveznek programokat, kiosztják a feladatokat egymás között. Hetente, majd havonta találkoztak. Most nem működik – belső feszültségek vannak a csoportban. Bejárnak most is a házba. Ez tevékenység is, illetve már eredménye is a közösségi tevékenységeknek.

A dolgozók közvetlenek a helyiekkel, megfelelő a kommunikáció, jó, bizalmi kapcsolat van a dolgozók és a lakosok között Sajátjukként kezelik a helyiek a házat. nagyon fontos, hogy milyen személyiségű emberek dolgoznak a házban!!!

Eredmények

– hatékony volt a bevonás, mert a felnőttek és gyerekek is folyamatosan jelen vannak a házban. Ez eredmény és a fenntarthatóságra utaló jel is.
– újszerű, mert a régióban nem alkalmazták ezeket a módszereket, országosan is kevés példa van rá
– előny – valós igények derülnek ki, amelyekre lehet reagálni
– lokálisan korlátozott jó gyakorlat, mivel a helyi adottságoktól, aktivitástól és más tényezőktől függ a folyamat alakulása. Nem adaptálható egy az egyben máshová. A módszer alkalmazható azonban más településen/szegregátumban is a helyi tényezők (pl. szegregátum elhelyezkedése a településen, mérete, szegénység mértéke, helyi erőforrások megléte – képességek, munkahelyek stb.) figyelembevételével.
– komplex- igyekszik a szegénység okozta problémák minden aspektusára reagálni. Egyéni és közösségi igényekre is egyaránt reagál.
– Integrált – az egyén, környezet, az érintettek bevonásával valósul meg.
– Fenntartható – a gazdasági fenntartása nem releváns, azonban a közösségi folyamatok működése nem projektidőszak függő, azoknak hosszútávú hatása van. Nyitottabbá váltak az emberek egymás iránt. Kapcsolati tőke lett. Közösségként, egy érdek mentén működve nem marad meg, ahhoz nagyon hosszú idő kell.