Mentori hálózat

Helyzetkép

A térségben a legjelentősebb problémát az alacsony mértékű foglalkoztatottság, ebből adódóan a magas szintű munkanélküliség jelenti. A lakosság jelentős hányada küzd az aluliskolázottság problémájával, vagy a meglévő tudás elavultságával, ami szintén nehezíti a foglalkoztathatóságot.
Komoly problémát okoz a munkanélküliségen belül a tartós munkanélküliség jelenléte. E problématípus különösen veszélyes, önmagában nincs jelen, mindig párosul különböző szenvedélybetegséggel, mentális problémákkal, családi konfliktusokkal, súlyos eladósodással. Mindez az igen rossz szociális helyzetnek nem csak a kiterjedtségét, hanem mélységét is növeli, mellyel a családok, egyének egyedül még kevésbé tudnak megküzdeni. A családon belül jelentkező problémák megjelenésével a családok egysége megbomlik. Nincsenek mintáik a problémák kezelésére, megküzdési stratégiáik gyengék, beszűkültek.
A halmozottan hátrányos helyzetű családok köréből kerül ki a veszélyeztetett gyermekek többsége. A gyermekek körében komoly problémát jelent az iskolai lemorzsolódás, hiányzás, a magántanulók számának növekedése, a szülői elhanyagolás, a tanulási nehézségek és magatartási problémák.
Ezek a veszélyeztető tényezők indokolják az adott tevékenységbe bevont településeken élő gyermekek, családok szociális helyzetének, veszélyeztetettségének széleskörű figyelemmel kísérését, lehetőleg problémáinak feldolgozását, megoldását, kiváltképp megelőzését a különböző szakterületek összefogása révén megvalósuló hatékonyabb munkavégzéssel. Ahhoz, hogy ezeknek az összetett, különböző szakterületeket érintő ok – okozati problémáknak a feldolgozásához, megoldásához hatékonyabb segítségnyújtás váljon biztosítottá a településeken mentorok foglalkoztatására van szükség. A mentori feladat-, és munkaköröket konkrét programelemekhez kapcsolódóan határoztuk meg, az áttekinthetőség, ellenőrizhetőség és elszámolhatóság szempontjait tekintve, de tevékenységük programokon átnyúló, nem korlátozódik egy konkrét ún. tevékenység adatlaphoz. Gyerekesély programunkban 3 területen foglalkoztatunk mentorokat teljes, ill. részmunkaidőben: roma családmentor, óvodai/iskolai szociális munka, agrármentor.

Célcsoport

 A mentori hálózatunk célcsoportjai egyrészt speciálisak, másrészt – ahol több mentorunk is dolgozik – természetesen átfedések is vannak.
Az óvodai/iskolai szociális munka célcsoportja a gyermekek/tanulók, a gyermekek/tanulók családjai, illetve általánosságban mindenki, aki az óvodával/iskolával, az óvodás/iskoláskorú gyermekkel kapcsolatban áll, a célcsoporton belül pedig kiemelten a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek. 7 szociális munkás 15 településen (székhely és tagintézmény) közvetlenül mintegy 1500 gyermeket és rajtuk keresztül családot ér el.
Agrármentor – Mit ültetsz a kertedbe? c. program: A programelem célcsoportját egyrészt azok képezik, akik a jövőben saját maguk és családjuk részére növénytermesztéssel kívánnak foglalkozni, vagy a már meglévő ismereteiket, készségeiket szeretnék tovább bővíteni, másrészt azok a 3-14 éves gyermekek, akik a bekapcsolódó települések óvodáiba, iskoláiba járnak, és szeretnének megismerkedni a kiskertműveléssel.
A programba e települések óvodáit, általános iskoláit (ahol releváns) és településenként átlagosan 10-15 családot vonunk be, elsősorban a szegénységben élők köréből. 1000 fő körüli lakosságszámú településeken valósítjuk meg a programot. Ezeken a településeken 1 óvoda és 1 iskola működik, így azok a családok művelik a családi kiskertet, ahol a gyerekek az óvoda/iskolakert programban is részt vesznek. Ez összesen kb. 80-90 család a 7 településen, a 13 óvoda/iskolakertben kb. 250 gyermek. Jellemző még a kiskertprogramra, hogy nem csak „célcsoporton”, hanem rendelkezésre álló erőforrásokon keresztül közelítsük meg. Rendelkezésre álló erőforrás a családi házak udvara, kertje, melyet művelés alá lehet vonni, illetve a mezőgazdasági szakképzettséggel, gyakorlati tapasztalattal rendelkező humánerőforrás, akik hiteles közvetítői az elérni kívánt céloknak. A „Mit ültetsz a kertedbe?” c. kiskert programunkat önálló jó gyakorlatként mutatjuk be, ezért itt most nem fejtjük ki részletesen.
Roma családmentor: 7 olyan településen foglalkoztatunk roma családmentorokat, ahol a roma lakosságszám magasabb arányú, illetve szegregált településrészek vannak. 7 roma mentorunk a 7 településen kb. 500 kisgyermekes roma családot ér el. Közvetetten célcsoportnak tekinthetőek maguk a roma mentorok, akik a munkájuk során egy tanulási, képessé válási folyamaton mennek át, és a projekten túlmutató erős érdekérvényesítő, közösségépítő szerepet tudnak betölteni, arról nem is beszélve, hogy saját magukat is tudják mentorálni, ezáltal megnőnek munkaerőpiaci lehetőségeik.

Cél

A mentori hálózat célja, hogy a hatástöbbszörözés elvének alkalmazása értelmében többszintű beavatkozásokat valósítsunk meg, egyaránt törekedve személyes, családi, mikroközösségi, intézményi és települési hatások elérésére, elősegítve ezzel a kistérség általános és komplex fejlődését.
E célokat a 3 mentortípus tervezésekor más-más részcél meghatározásával kívánjuk elérni.
Az óvoda/iskola, mint elsődleges szocializációs szintér, jelentős szerepet játszik a gyermekek személyiségformálásában, de az utóbbi évtizedekben e feladatkörének szembetűnő változása figyelhető meg. Napjainkban egyre égetőbb problémát okoznak az óvodák/iskolák életében a gyermekeknél mind gyakrabban előforduló tanulási és magatartási rendellenességek, melynek kapcsán az óvodai/iskolai személyiségformálásnak új feladatai születtek.
Az óvodai/iskolai szociális munka célja nem más, mint a problémák megelőzésére, ezeket a tüneteket kiváltó környezet (család, óvoda/iskola) kezelésére megoldási javaslatok nyújtása.
Az iskolai szociális munkások felsőfokú szociális szakképzettséggel – lehetőleg szociális munkás vagy szociálpedagógus, pedagógus végzettséggel – rendelkeznek. A szakemberek – lehetőleg a kistérség azon települések valamelyikén laknak, ahol az általuk végzett feladatellátás megvalósul, ezzel is segítve helyi munkaerőpiacon való elhelyezkedést. Munkatapasztalatukat tekintve lehetőleg 3 éves munkaviszonnyal rendelkező gyakorlott szakemberek, de pályakezdő diplomás is van közöttük.
Az óvodai/iskolai szociális munka célját a következőkben foglalhatjuk össze:
prevenció
informálás / közvetítés / tanácsadás
jelzés a szociális ellátórendszer felé
konfliktusok kialakulásának csökkentése
kapcsolatok és együttműködés javítása

7 olyan településen foglalkoztatunk roma családmentorokat, ahol a roma lakosságszám magasabb arányú, illetve szegregált településrészek vannak. Roma családmentoraink a roma közösség megbecsült tagjai. Kiválasztásuknál fontos szempont volt, hogy az idősebb családmentorok már korábban is végeztek közösségi munkát, tisztelet övezze őket, példaként álljanak a roma közösség körében. A fiatalok még saját életükkel nem tudtak kivívni ilyen tekintélyt, ott a családjuk rendelkezik ezekkel a jellemzőkkel. Foglalkoztatásukkal célunk, hogy a családokkal fennálló és kiépített bizalmi viszonyon keresztül, a roma családokat egyrészt hatékonyan be tudjuk vonni a programjainkba, másrészt – projekten túlmutató cél – hogy tudatosabban foglalkozzanak gyermekeikkel és alakítsák saját sorsukat.
A roma családmentori feladat célját a következőkben foglalhatjuk össze:
Aktívan segítse a roma családok bevonását a programokba.
Híd szerepet töltsenek be a roma családok – intézmények között.
Közreműködésük önsegítő aktivitást generáljon, élénkítse az öngondoskodás iránti igényt.
Hatásindikátorként azonosítható a szegénységből való kitörési utak keresése, lehetőségek generálása
Fiatal romák roma vezetőkké válását segítse a roma közösségekben.

Tevékenység

A program megvalósításának és a célcsoport megsegítésének fókuszában a családok állnak. Így a program során családi fejlesztéseket hajtunk végre, amely a család minden tagjára, személyre szabottan kiterjed. Ez biztosítja, hogy a valós problémákra szülessenek válaszok, de egyben lehetőséget teremt arra is, hogy a család minden tagja megszólításra kerüljön. Így a megsegítés személyes és családi szinten egyaránt hatékonyan megvalósulhat.
A családok fejlesztése során többszintű beavatkozások segítik elő a változást:
Mikroközösségi szinten – családi programok, az anyák képesség- és közösségfejlesztési programjai, önálló önfenntartást segítő kisprojektek (pl. kiskert)
Makroközösségi szinten – mentori szolgáltatások (roma családmentor, agrármentor, szociális munkás), óvodai és iskolai programok, kisközösségeket érintő programok
Települési szinten – szolgáltatásfejlesztés, szakmai, módszertani támogatások.
A roma családmentor feladata elsősorban a közvetlen kapcsolattartás, szervezés, személyes kontakt, jelzés a szociális ellátó, a közigazgatás vagy az oktatási intézmény felé a gyermekekkel kapcsolatban. Bizalmi szerepük a családokban erős szemléletformáló és aktivizáló/motiváló erő is. Mivel napi kapcsolatot tartanak a családokkal, azokkal is, akik nem jutnak el a szociális intézményrendszerhez, személyes kapcsolataik révén el tudnak oszlatni szetereotípiákat. Eddigi tapasztalatunk alapján elmondható, hogy közösségi és közösségépítő szerepük jelentős, az intézmények, önkormányzatok partnerként tekintenek rájuk. Rendszeres találkozóik vannak a polgármesterekkel, a romákat érintő ügyekben számítanak a véleményükre. Sok esetben kezdeményezőként lépnek fel. A roma családok rajtuk keresztül személyesen is megismerkednek a gyerekesély projekt programjaival, aktívabban bekapcsolódnak, alakíthatják azokat. Munkájuk eredményessége felülmúl minden más romák felzárkóztatására irányuló törekvést. Roma családmentoraink kezdeményezőként vagy koordinátorként leghangsúlyosabban az „Anya mesélj, játssz velem!”, „Játszótár” (ez utóbbi már az ő javaslatukra jött létre), Közösségi Ház (Komádi –itt KH és roma mentor is van), helyi és kistérségi sport és kulturális találkozók, pályaorientáció tevékenységekben vesznek részt. Közösségfejlesztés képzésen és szakmai kiránduláson, ún. „látóúton” fejlesztették kompetenciáikat.
Óvodai/iskolai szociális munkásaink tevékenységét a következőképpen tudjuk csoportosítani:
egyéni esetkezelés: tanár – diák konfliktus; szülő – gyerek kapcsolat; óvodai/iskolai és egyéb élethelyzetek kezelése; óvodai/iskolai nehézségek, nevelési problémák;
családokkal végzett szociális munka: szülői értekezleten való részvétel; részvétel a szülő – óvodapedagógus/tanár megbeszéléseken; családlátogatás
közösségi szociális munka: diákönkormányzattal való együttműködés; szülői munkaközösséggel való együttműködés;
programok szervezése a szabadidő eltöltésére, intézményi programokba való bekapcsolódás
szociális csoportmunka: osztályközösségek támogatása
információnyújtás: szociális és gyermekvédelmi ellátásokról; szabadidős programokról
tanácsadás: iskolai nehézségek, nevelési problémák és egyéb élethelyzetek nehézségeiben
ügyintézés: szociális problémák rendezéséhez segítségnyújtás; szociális és gyermekvédelmi ellátások megigénylése
közvetítés: diákok, szülők delegálása más szakemberekhez, intézményekhez

Az ún. munkaállomást biztosító intézményekkel az első pillanattól kezdve igen határozottan – szóban és írásban is – tisztáztuk azt is, ami nem feladata a szociális munkásnak.
pedagógia asszisztencia nyújtása a tanórákon
hivatalsegédi feladatok ellátása
titkári / titkárnői feladatok ellátása
kríziskezelés
egyéni és csoportterápia
helyettesítés tanítási órán, napköziben,
gyermekek kísérése a pedagógus helyett
Erre feltétlenül szükség volt a munka eredményessége és hatékonysága, és a szociális munkásaink „védelme” érdekében, mivel a helyzet speciális, hiszen helyileg az iskolában vannak, de a mi alkalmazásunkban állnak. Ennek szükségességét a gyakorlat be is igazolta, és ezzel ki is tudtuk védeni az ilyen helyzeteket.

Eredmények

A célok elérésének meghatározásakor vizsgálnunk kell a komplex, és az egyes mentori feladatok ellátása során elért eredményeket és hatásokat.
A 2012 óta folyó integrált gyerekesély program, mely a Berettyóújfalui kistérségben 29 települést érint, lehetőséget teremtett ahhoz, hogy komplex módon kezeljük a felzárkózási, gyerekszegénység megszüntetése érdekében tett intézkedéseket. Számos olyan, már megvalósult és eredményes alprogramunk van, amely multiplikálható és más kistérségben is hasznos, sikeres lehet, továbbá az eddigi munka tapasztalataira építve olyan újszerű programelemeket is kidolgoztunk, amelyek hatékonysága garantálható.
Az integrált kistérségi gyerekesély programot egy egyedi tervezési szisztéma alapján állítottuk össze, részben követve, részben sajátosan alkalmazva a közösségi tervezés szabályait. A Berettyóújfalui kistérségben megvalósuló „Esélyt a bihari gyermekeknek” c. TÁMOP-5.2.3.A-12/1-2012-0006 gyerekesély program tervezése, eddigi működése során szerzett tapasztalatokra, a tervezett fejlesztések gyakorlati beválására alapozva látjuk, hogy a komplex, a hatástöbbszörözés elvén működő beavatkozások eredményességükben és hatékonyságukban messze felülmúlják az eddigi projektjeinket.
A Berettyóújfalui Gyerekesély program működik! Teljesítmény és hatásindikátorai egyértelműen bizonyítják a sikerességét. Az egyes projektelemek immár önálló, személyes és közösségi aktivitást generáltak, amely a fenntarthatóság záloga.
A siker egyik kulcsa, hogy célcsoportnak nem csupán a gyermekeket, hanem a teljes családot tekintjük, továbbá az is, hogy a hatástöbbszörözés elvének alkalmazása értelmében többszintű beavatkozásokat terveztünk, egyaránt törekszünk személyes, családi, mikroközösségi, intézményi és települési hatások elérésére, elősegítve ezzel a kistérség általános és komplex fejlődését.
A célzott beavatkozások inspiratív hatásúak, önsegítő aktivitást, spontán összefogást generálnak, általunk nem tervezett új elemek erősítik a programot, amelyeket már a személyek és közösségek összefogása visz sikerre az általuk megteremtett forrásokból.
A projekt működése során tapasztalt eredmények:
roma családok, köztük a mélyszegénységben élők, aktívabb, vagy bizonyos területen passzívabb bekapcsolódása hivatalos, egyéb ügyeik intézésébe. (pl. szociális intézményhez fordul, mert a roma mentor, szociális munkás megnyugtatta, hogy ez nem jár a gyermek családból való kiemelésével; a roma mentor összegyűjti az azonos jellegű problémákat és képviseli a családokat a hivatalban – ezáltal a hivatalok leterheltségét csökkentve; a mentoraink az iskolai fegyelmi tárgyalások, szülői értekezletek rendszeres résztvevői)
nem történik velük semmi nélkülük – mintákat kapnak a szegénységből, reménytelenségből való, saját erőt is igénylő kitöréshez
iskolai sikertelenség, beilleszkedési problémák csökkenése
óvoda/iskola-szülők kapcsolatának javulása – ahol mediátorként tudnak fellépni
önrendelkezés, állampolgári tudatosság, innovatív gondolkodás növekszik a roma családok körében
együttélési szabályok betartásában pozitív elmozdulás tapasztalható
a nem roma lakosok körében nőtt a toleranciaszint
a közösségük iránt felelősséget érző roma fiatalok – projekten belül szakemberek támogatásával történő – felkészítése a roma vezetői szerepre
a hivatalok, intézmények dolgozóinak attitűdformálása

Vannak olyan elemek, amik az általunk tapasztalt nagyfokú eredményességre magyarázattal szolgálhatnak:
Mentoraink nem a szokásos mentor-mentorált kapcsolatrendszerben végzik a munkájukat, hanem az egész családot mentorálják.
Roma családmentornak olyan emberek kerültek kiválasztásra, akik bár közösségük megbecsült tagjai, köztiszteletben állnak, de mégis ugyanolyanok, mint bárki más a romák közül, ugyanis iskolai végzettségükben, lakóhelyükben, mindennapi problémáikban, örömeikben, nehézségeikben, szükségleteik, értékeik szintjén ugyanolyanok, mint az általuk mentorált családok tagjai.
Szakmai hátteret biztosítunk számukra, aminek a támogatásával a munkájukat végzik. Itt elsősorban a Bihari Gyerekesély Iroda szakmai stábjára gondolunk, de rögtön utána a saját településük segítő szakembereire és vezetőire is. Az a gyakorlat, hogy először nálunk fordul meg egy probléma, és azután a javaslatainkat figyelembe véve a helyi szakemberek, vezetők segítségével igyekeznek megoldani.
Rendszeres havi találkozásokat, esetmegbeszéléseket tartunk, ahol folyamatos tapasztalatcsere zajlik. Ezeken a találkozókon nem csak a felmerült kérdések és nehézségek tisztázására kerülhet sor, hanem alkalom adódik az elért sikerek örömök megosztására is, amiket egyébként kidolgozott módszertan szerint dokumentálunk.
A különböző területeken dolgozó mentorok egymással is rendszeresen találkoznak, ettől lesz mentori hálózat. Ez úgy települési szinten – az egy településen dolgozó mentorok szakmai és eset megbeszélései, közösen szervezett programok (pl. „Játszótár”) – mint kistérségi szinten – térségi munkamegbeszélések, közösen szervezett térségi programok (pl. népzenei találkozó) – jellemző.
Bár munkaadó-munkavállaló kapcsolatban állunk, közös munkánkat sokkal inkább hasonlítanánk a pedagógus/tanító/tanítvány kapcsolathoz, hiszen olyan terepen járunk, ahol még most vágjuk az első ösvényeket. Talán ebből is adódik, hogy a szerepek is cserélődnek, hiszen mindig az a tanító, aki az adott területet jobban ismeri, abban jártasabb, vagyis a romákkal kapcsolatban a RCSM, a segítéssel, lehetőségekkel kapcsolatban mi.

Várható eredmény:
az általunk kidolgozott és itt eredményesen alkalmazott programelemek más kistérségekben is előrevihetik a fejlesztéseket és a gyerekszegénység elleni projektek munkája eredményesebb lesz (jelenleg kevés a „sikertörténet”)
a projekt a primer prevenció irányába mozdítja el a működést és szemléletváltást generál az egészségfelfogást illetően a lakosság körében
pályakezdő diplomások, agrárszakemberek, roma emberek foglalkoztatását teszi lehetővé, értelmes, hasznos feladatkörben.
a roma családmentor feladatkörének bevezetése eredményesen járul hozzá a roma integrációhoz
megjelenhet egy közösségi problémák iránt érzékeny, saját életével, karrier-lehetőségével példát mutató fiatal roma réteg
szemléletváltozás indulhat el: a „várom, hogy valaki megoldja a problémámat” helyett a „segítséget kérek, de kezembe veszem a sorsom irányítását” jellegű gondolkodás alakítható ki
az agrármentor feladatkörének bevezetése a programokba olyan korai munkaszocializációs lehetőséget ad, amely hosszú távon a munkanélküliség csökkenéséhez vezet a résztvevő településeken
az óvodai/iskolai szociális munka hozzájárul a tanulási sikerességhez, az intézmény-család kapcsolatában a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés kialakításában, végső soron a gyermek személyiségfejlődéséhez.